2011. április 15., péntek

           
                                                                           Szórványsors-1995
                                                                Lassan már semmink sem marad.
                                                                     A puszta létünkre lesnek,
                                                                             éhes fenevadak.
                                                                   Földünk bitorolják, házunk
                                                                    omladozik, üres kamránk
                                                                  sóhajtozik. Anyanyelvünk is
                                                                     foltos ruhában jár már.
                                                                   Hontalanul itt pusztulunk
                                                               árván. Templomaink tövében
                                                                bazár, mely jobban csalogat,
                                                                       mint a hívó harang,
                                                                  üres padoknak prédikál
                                                                      a pap. Alig pislákol
                                                                        a hit szívünkben
                                                                 nem kellünk senkinek,
                                                                        se Kin, se Ben.
                                                                  A testvér, aki elment,
                                                                      teljesen idegen.
                                                              Számba se vesz, ki erre jár,
                                                               vérző sebünkre vigyorog
                                                                   a halál. Hej Európa!
                                                                  Utaid szélén kirabolt,
                                                       és megsebzett emberek millióit
                                                                    meddig viseled?!
                                                  A huszennegyedik órában vagyunk!!!
                                                                Nem szégyenlitek?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése